Monday, June 22, 2015

Negyven év után az egykori körletben

Ngày 16 tháng 6 năm 2015, đoàn học viên quân sự gồm đa số là lứa sang Hungary năm 1975 đã về thăm Petőfi laktanya, nơi cách nay 40 năm chúng tôi đã lưu lại rất, rất nhiều kỷ niệm của một thời trai trẻ. Nhân dịp này, báo mạng honvedelem.hu đã đưa tin bài và ảnh. Xin gửi tới mọi người nguyên trạng.

2015-06-18 19:42, Singer Éva hadnagy

Rendhagyó találkozásnak lehettek tanúi a budapesti Petőfi laktanya falai a hét elején. Egy vietnámi csoport látogatott a laktanyába, melynek tagjai 40 évvel ezelőtt itt töltötték katona- és diákéveiket. Négy évtized elteltével szeretteik társaságában visszatértek egy séta erejéig ifjúságuk színhelyére.


A csoportot Csipszer Tibor alezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár megbízott törzsfőnöke fogadta. Amikor a vidám csapat kedden reggel kiszállt a buszból a Petőfi laktanya díszkertje mellett, nem volt szükség kísérőre: mindenki tudta az utat a 27-es épületig, amely negyven évvel ezelőtt az otthonuk volt.


A csoport vezetője, Vo Van Mai, egykori katona-diák, ma sikeres üzletember, a Vietnami-Magyar Baráti Társaság alenöke és a Vietnámi-Magyar Üzleti Tanács elnöke elmondta: katonának jelentkeztek Vietnámban, és közülük válogattak évente 30-50 főt, aki Magyarországra jöhetett tanulni.

Az ide érkezők egy évig a Petőfi laktanyában tanultak magyarul, és a nyelvi képzés mellett magyar nyelven hallgattak fizikát, kémiát, matematikát és minden olyan tantárgyat, amely egyetemi tanulmányaikhoz szükséges volt. Egy éves felkészülés után pedig már készen álltak arra, hogy a magyar civil vagy katonai felsőoktatásban megállják a helyüket. „Civil ruhában mentünk egyetemre, amikor pedig visszajöttünk a laktanyába, katonaruhában éltünk, mint a katonák. Napközben diákok voltunk, este katonák, hétvégén pedig szabadok. Volt, hogy civilben kirándultunk, kulturális eseményekre mentünk, vagy egyenruhában rendezvényeken vettünk részt” - mondta egyikük.

A vietnámi hallgatók itt szerezték a diplomát. Vo Van Mai a Műegyetemen, villamosmérnöki karon műszer- és méréstechnika szakon végzett, de volt olyan társuk is, aki itt védte a disszertációját.


A Magyarországon töltött hat év (egy év felkészítő, öt év egyetemi képzés) – még ha közben katonai szolgálatukat is töltötték – meghatározó volt a diákok életében. „Mi mindig nagyon szívesen emlékezünk a katonaévekre, mert azért nem olyan rossz az a katonaélet, és ezek a fiatalság és a vidámság miatt a legjobb éveink voltak. Szerencsések voltunk, hogy Magyarországra jöhettünk megtanulni a szakmánkat, a magyar nyelvet és megismerni egy másik kultúrát. Ez nagyon sokat segített a munkánkban is és az életünkben. Világot láthattunk, barátokra találtunk, kiváló szakemberektől tanultunk.”


Ahogy az itt szerzett szakmai tudás, úgy a baráti kapcsolatok is időtállóak. Akik Magyarországon tanultak, vagy szeretik ezt az országot, a Vietnámi Magyar Társaság keretén belül tartják egymással a kapcsolatot. „Van egy külön tagozatunk, a »vietnámi katonák«, és kéthavonta találkozunk egymással, sörözünk, mesélünk a régi időkről. Magyarul is lehet beszélni. Például én azért tudok még ilyen színvonalon magyarul beszélni, mert gyakorlom” - hangsúlyozta Vo Van Mai.

A látogatáson elhangzott az is, hogy egykori magyar diáktársaikkal is szinte évente találkoznak. „Nagyon szeretjük a magyarokat, mert kedvesek és sokat segítettek a vietnámi népnek annak idején a háborúban. A két ország között ma is nagyon jó a kapcsolat, mind diplomáciai, mind üzleti téren.”

A Petőfi laktanya 27-es épületében eltöltött évek pedig nemcsak számukra voltak feledhetetlenek, hiszen keddi látogatáson részt vett az a tanárnő is, aki negyven évvel ezelőtt a felkészítő évükben a kémiát tanította a csoport tagjainak magyarul. A laktanyai sétára az egykori diákokat elkísérte a Magyar-Vietnámi Baráti Társaság két elnökségi tagja is: Nagy Gyula és Váraljai Márton.


Fotó: Horniák Dóra

http://www.honvedelem.hu/cikk/51693

0 comments:

Post a Comment